Így válassz „asztali” rögzítőt
- Biztonságtechnika
- /
- 2017-11-02
A szakmában, talán még a mai napig is, vita tárgya, hogy szabatos megnevezés-e az „asztali rögzítő”. A magam részéről ebbe nem is kívánok belemenni és a továbbiakban a DVR/NVR kifejezéseket alkalmazom. A lényeget tekintve, olyan eszközökről beszélünk melyek saját hardverrel és firmwarrel rendelkeznek. Azaz nem PC alapú megoldások. A DVR/NVR kiválasztás alapjai
Az első és legfontosabb: ismerd meg az ügyfél igényeit és anyagi lehetőségeit. Ami az ügyfél igényeit illeti, készülj fel a legrosszabbra, annál csak jobb jöhet. Trabant áráért kér majd BMW szolgáltatáscsomagot, de ez már megszokott. Mindazonáltal, még egy évvel ezelőtt is azt írtam volna, hogy egy „hagyományos” DVR/NVR esetén nem érdemes magas hozzáadottértékű szolgáltatásokat feltételezni, de ez mára némileg megváltozott. Érdemes figyelemmel kísérni az új termékeket, hátha szembe jön egy költséghatékony, érdemleges analitikai (képtartalom, hang) szolgáltatással rendelkező, esetleg POS (pénztárgép) csatlakoztatására alkalmas eszköz. Ami az anyagiakat illet, csak a szélsőséges példa kedvéért, teljesen felesleges Dallmeier rögzítőt kiajánlani egy társasházba. Statisztikai esélye ugyan van annak, hogy Dallmeier NVR-t vegyen egy budapesti társasház. Ámbátor, körülbelül annyi, mint a lottó ötösnek. Ellenben, a ló másik oldalára sem jó átesni. A legolcsóbb jó eséllyel lesz a legdrágább úgy a telepítőnek, mint a végfelhasználónak. Biztosan felesleges elmondanom, de a felmérés során nem árt tisztázni, hogy van-e meglévő CCTV rendszer, az milyen elemekből állt, milyen az elemek (leginkább kamerák) állapota, akarja-e a megrendelő (szükséges-e) cserélni őket. Ha már van egy 5+ éves analóg rendszer a telepítés helyszínén, a csere (az esetek 90%-ban) erősen javasolt. Különösen azért, mert ilyen esetekben a megrendelő a nagyobb felbontás bűvöletében él már és azt (1080p képminőséget) szeretné látni a monitorán. Más a helyzet, ha nincs kiépített videomegfigyelőrendszer. IP, vagy „analóg” HD?
Erről már biztosan olvasott mindenki, ezért itt nem szaporítom a szót. A megrendelő, az esetek 70-75%-ában helyből és élből IP alapú rendszert szeretne, mivel úgy tudja, hogy csak az lehet 1080p-s vagy annál „jobb”. Mi viszont már tudjuk, hogy úgy HDCVI, mint a HD-TVI és az AHD (ha csak a felbontás fontos) a 4K határait feszegeti. Kizárólag a felbontási igény miatt FULL IP rendszer telepíteni lehet, de az estek 99%-ában felesleges. Természetesen, ha a megrendelő ragaszkodik hozzá, nincs mit tenni. Itt utalnék vissza az ismerd meg a megrendelő igényeit c. mondathoz. 3 az 1-ben, vagy 5 az 1-ben?
A fenti játék a számokkal a jelenleg elérhető szabványokat takarja CVBS/HDCVI/HD-TVI/AHD/IP. Itt is most a HD-SDI szabványt nem említeném. Nem igazán terjedt el, Magyarországon a legkevésbé, leginkább az ára miatt. A CVBS-t gondolom, nem szükséges bemutatni; annyit azért érdemes megemlíteni, hogy az esetek többségében a 960H-t (960x576) értik alatta. Az esetek többségében semmi probléma sincs, ha egy D1-es kamerát csatlakoztatunk a rögzítőhöz, mindössze készüljünk fel arra, hogy a kép némileg eltorzul, tekintve a D1 4:3 arányú, azonban a 960H 16:9-es. Az IP-től eltekintve, a maradék három az analóg HD világ képviselője. A HDCVI a Dahua szabványa és a 4K nem ismeretlen neki. A HD-TVI a Techpoint terméke, melyet első sorban a Hikvision tett magáévá, szintén belépett a 4K-s klubba. Az AHD – a koreai Nextchip fejlesztése - 4MP-ig jutott el, és ígéri az év végére a 4K-t. Az évnek még nincs vége, meglátjuk mit hoznak ki belőle. Az analóg HD megoldások egyik nagy előnyel, hogy akár meglévő koax. hálózat is felhasználható a telepítésüknél, így „csak” a kamerákat és a rögzítőket kell kicserélni. Természetesen, UTP-vel is kikábelezhetjük a rendszert, de ügyelni kell a megfelelő ún. balun kiválasztására. A legfontosabb javaslatom: feltétlenül kérjük ki a forgalmazó véleményét, hogy milyen kábelen, milyen távolságra lehet elvinni a jelet és azt vegyük komolyan. Ha biztonsági játékosok vagyunk, akkor megszorozzuk 0.8-cal a forgalmazó által megadott távolságot. Egy kicsit túlrészleteztem a kamerákat, de ez érthetőség miatt nem lehetett kihagyni. Visszatérve a rögzítőkhöz, ha FULL IP rendszert szeretne a megrendelő, nagyon sok választás nincs, kell egy, a projekt céljait kiszolgáló NVR-t keresni. Amennyiben viszont nem ragaszkodik a teljes IP-sítéshez, akkor érdemes egy kicsit elgondolkodni. Ár szempontjából lehet, hogy olcsóbb egy 3 az 1-ben rögzítő (Analóg HD + Analóg + IP), de távlatilag – különösen, ha már van pl. egy letelepített, régebbi (720p-s) AHD rendszer – érdemes elgondolkodni egy 5 az 1-ben rögzítőn. A telepítőnek is több játékteret enged és felhasználó is nagyobb szabadságot élvez, ha nincs bekorlátozva egyetlen analóg szabvány által. Ha igazán előrelátók szeretnénk lenni, akkor keresünk egy olyan DVR-t, melyet – az analóg bemenetek letiltásával – NVR-ré „alakíthatunk”. Itt, a szekció végén azért jeleznem kell: elméletileg és általában a „sok-az-egyben” DVR-ek tényleg képesek lekezelni a konkurencia analóg HD kameráját. Azért az nem baj, ha egy próbát teszünk, mielőtt kiadjuk érte a pénzt. Ellenben, az IP már egy másik történet. Elméletileg ott az ONVIF, ami vagy működik, vagy nem. Egyes gyártók állítják, hogy képesek natívan lekezelni egyes konkurensek IP kameráit. Ez igaz lehet, különösen, ha az OEM gyártó állítja az OEM megrendelő termékeiről (akinek ő gyártott kamerát), de a tesztelés itt sem árt. A méret a lényeg
Itt egy kicsit az asztaliságot kell firtatni. A hivatkozó törvények és szabványok több helyen kikötik, hogy a CCTV rendszer rögzítő egysége, zárható helyen kell, hogy legyen. Amennyiben nincs olyan helyiség, amit a felhasználó „hermetikusan” le tud zárni, a szerverszekrények kérdése kerül elő. A DVR/NVR – ha csak nem szabvány rack nagyságú – méreteit tüzetesen ellenőrizzük, ne a helyszínen derüljön ki, hogy 1.5mm híja van annak, hogy beférjen. A méretekhez tartozik, hogy a rögzítő maximális felbontását – annak milyenségét - ellenőrizni kell minden esetben. Fel sem merem tételezni, hogy egy 4MP-es kamerához bárki is 2MP-es rögzítőt vásárol. Azt viszont érdemes megnézni (milyenség), hogy adott felbontású kamerából hány darabot csatlakoztathatunk az eszközhöz. Továbbá, ha pl. egy 4K-s kamerát csatlakoztattunk, akkor nincs-e limitálva a további (pl. 2MP-es) kamerák száma. Egyáltalán, a különböző felbontású kamerákat milyen válogatásban (szortimentben) csatlakoztathatjuk a rögzítőhöz. A rögzítési sebesség (fps:kép/s) szempontjából fontos az ügyfél elvárása. Hiába tudjuk mi, hogy hatékonyság szempontjából a 12 kép/s frissítés tökéletesen megfelel az esetek 99.9%-ában, ha ő 25 kép/s-t szeretne látni. Nagy kérdés, hogy nagyobb felbontású kamerákat képes-e a rendszer nagy (25kép/s) sebességgel rögzíteni. Ha igen, akkor az leszabályozza-e a további (kisebb felbontású) kamerák rögzítési sebességét. Az Ethernet csatlakozó milyensége leginkább az NVR-ek esetében, nagyobb kameraszámnál és nagyfelbontásnál mérvadó. Egyre inkább jellemző, hogy a gyártók gigabites hálózati csatlakozóval értékesítik a termékeiket és jelentősebb problémák nem állhatnak elő, de azért ennek nézzünk utána. Egy kis számolás senkinek nem ártott meg. A weben rengeteg ingyenes CCTV kalkulátor van fent (pl. az ipvm.com-on), „mobil app”-ban is van néhány. Szintúgy inkább az NVR-ek esetén izgalmas az adatrögzítési sebesség. Ezt Mbps-ben, vagy Kbps-ben adják meg a gyártók. DVR-eknél igyekeznek úgy megadni a csatornaszámokat, hogy ezzel ne legyen probléma. Viszont a hibrid rendszereknél és az NVR-eknél nem árt az óvatosság. A fentebb jelzett módon nem baj, ha a csatlakoztatni kívánt kameráknál (a tervezett képminőségi beállításokat figyelembe véve) kiszámoljuk, hogy átlagosan milyen adatterhelést jelentenek. Ha ez a DVR/NVR gyártója által megadott (összesített) érték alatt van, akkor nincs gond. Ha gyártói értéknél nagyobb a kamerák felől érkező adattömeg, akkor tovább kell keresgélnünk, vagy vissza kell venni minőségi elvárásainkból. (Lásd: az ügyfél elvárása és büdzséje). A megjelenítési sebesség és csatornaszám szintén egy olyan kérdés, amit még az ügyféllel való tárgyalás során tisztázni kell és a gyártó leírásában alaposan leellenőrizni. Szintén a megjelenítéshez tartozik, hogy a 4K-s kép megjelenítését a HDMI 1.4 és 2.0 szabványok támogatják, s ehhez a megfelelő kábel is szükséges. A gyártók szinte minden esetben biztosítják, de abban az esetben, ha mégsem, erre figyeljünk oda. Lehet, hogy sznobéria a részemről, de 1080p-től felfelé mindenképp érdemes HDMI-t használni, még akkor is, ha D-SUB 1080p-ig szól, tekintve, hogy egy rosszabb minőségű kábelnél a megjelenített kép minősége kellemetlen (zajos) lehet még a kevésbé kritikus szemlélőnek is. Izgalmas kérdés a HDD mérete, de a mai világban már nem jelent problémát. A már említett kalkulátorokkal gyorsan kiszámítható, mekkora HDD-re van szükségünk. A kérdés már csak annyi, hogy a kiszemelt DVR/NVR képes-e ekkorát kezelni. Ha nem, akkor van-e lehetőség további HDD-k integrálására; továbbá adott-e a lehetőség külső tárhelyek (pl. NAS, eSATA) rendszerbe állítására. Minden HDD jó minden rögzítőhöz? Ökölszabály, hogy nézzük meg, gyártó kompatibilitási listáját és arról válasszunk HDD-t, az a biztonságos. Általánosságban javasolják a 7200 rps-es HDD-ket, a magam részéről a kifejezetten CCTV üzemmódhoz kifejlesztett termékeket javaslom, de mint írtam, a legbiztosabb a kompatibilitási lista. Néha közli az ügyfél, hogy neki van egy HDD-je, az jó lesz a rögzítőbe. Ezt a legnagyobb tisztelet hangján javasolt határozottan elhárítani. Felmerül néha, hogy SSD-t lehet-e használni. A válasz szintén a kompatibilitás listákban keresendő. Szolgáltatások
Még egy kicsit a HDD-knél maradva, izgalmas kérdés – több integrálható HDD esetén – a RAID. Ez szintén az a téma, ami a projektek 80%-a esetén nem érdekes (sajnos), viszont a fontosabb, nagyobb védelmi szintet igénylő projektek esetén csakis ilyen DVR/NVR az, amit ajánlani szabad. (Természetesen, nem a RAID0-ra gondoltam.) Az ONVIF akkor lép képbe, ha IP kamerát szeretnénk rendszerbe illeszteni, illetve a DVR/NVR-ünket kívánjuk egy harmadik fél megoldásába (pl. VMS) illeszteni. Remek dolog, ha specifikációban azt látjuk, hogy ott az ONVIF kompatibilitás, mindazonáltal itt is igaz, hogy javasolt előtte letesztelni, tényleg megállja a helyét ez a megfelelőség. H.264/H.265 – nagy kérdés mostanság. Láttam már olyan eszközt, mely valóban alacsonyabb bitráta mellett, de vizuálisan változatlan minőségben rögzítette H.265-ben a képanyagot. Azaz, alacsonyabb hálózati terhelés és tárkapacitásigény. Ehhez azért az is hozzátartozik, hogy a legtöbb személyes tesztem eredménye, messze elmaradt a H.265-öt fejlesztők által ígért kb. 50%-os méretcsökkenéstől. Remek dolog a H.265. de ne csodát várjunk tőle. Riasztási ki/bemenetek kérdése visszavezet az projekt felméréséhez. Ha bármilyen oknál fogva szükséges nem (feltétlenül) a kamerák felől érkező riasztási jel kezelése, akkor hiba, ha olyan rögzítőt ajánlunk ki, aminek nincs „riasztási” bemenete és/vagy nem képes az elvárt riasztási forgatókönyvet (folyamatsort) megvalósítani. Ez fordított irányba is igaz. Adott projekteknél szükség lehet a riasztási jel továbbítására, esetleg valamilyen eszköz (pl. ajtózár) meghajtására. Ehhez pedig szükséges a megfelelő kimenet megléte. A videotartalom elemzés, mint azt fentebb is írtam, az asztali eszközök zömében még eléggé kezdetleges. Sok esetben kimerül a mozgásérzékelésben. Az elmúlt 1-2 évben azért kezdtek feltünedezni azok a gyártók, akik ennél többet kezdtek kínálni és megjelent pl. a vonalátlépés érzékelése és a területvédelem a kínálatban. Főként NVR-ek esetében már az arcazonosítás, tömegérzékelés, POS integrálás is megjelent a kínálatban. CMS-t (rendszermenedzsment szoftver) ma már minden rögzítőhöz biztosítanak. Általában nincsenek kompatibilitási problémák, kivéve pl., ha más gyártótól származó IP kamerát szeretnénk (ONVIF alapon) rendszerbe iktatni. Ilyen esetben előre egyeztessünk a forgalmazóval, a nem kívánt bosszúságok elkerülése érdekében. A mobiltelefónia korában már elvárás, hogy a DVR/NVR elérhető legyen egy okostelefonról. Szinte nem tudok már olyan DVR/NVR-ről, ami ne lenne képes erre. Viszont, minden ilyen megoldásnál legyünk tudatában, hogy milyen biztonsági kockázattal jár az alkalmazása. A fentiekből következően, a biztonság témakörét sem kerülhetjük meg. Mindig a legfrissebb, működő firmwarrel adjuk át a rendszert. Győződjünk meg arról, hogy az ismereteinkhez, lehetőségeinkhez mérten minden „hátsóajtót” lezártunk. Soha, ismétlem, soha ne vegyünk meg olyan NVR/DVR-t mely beégetett (megváltoztathatatlan) „admin.” felhasználónévvel és jelszóval rendelkezik. Mivel ez nem az a cikk, jobban ebben a témában nem merülnék el, de érdeme körbe nézni SecuriFocuson és az Interneten a témában és felfrissíteni (rendszeresen) az ismereteket. Zárszó
Természetesen, az előbb megfogalmazottak csak felületesen érintették a DVR/NVR kiválasztásának témakörét, de bízom benne, hogy legalább egy viszonylagos alapot adtak a folyamat megfelelő elkezdéséhez.
